2012. október 1., hétfő

A kölykök anyja...

is megérdemel egy bejegyzést. Karácsonykor találtuk az utcán a kapunk előtt. Majdnem akkorka volt, mint most az ő kölykei. Nem győztem simogatni, hogy elfeledtessem vele a hideget az utcán és a lelketlenséget, amit elkövettek vele. Most pedig példás anyuka, gyönyörűséges, hozzá képest hatalmas négy kölyökkel. Most már látnak, hallanak és rohangásznak is, úgy hogy igazából most kezdődik a buli:) Remélem jó gazdákat találunk nekik. Állatbarát gyerekeimnek kellett ez az élmény is, hogy saját kiskutyáink születtek. Felelős gazdák voltak eddig is, de ez a tapasztalat elmélyítette a kapcsolatot az állatokkal.

Ő Brutus, a kölykök anyja. Ha kihoz a sodromból, Dorothynak szólítom:) Ilyen volt, amikor megtaláltuk.




1 megjegyzés: