Születésnapra...

egy állatvédőrnek állatos torta jár. Roli újabb remeke.

Már gőzerővel horgolom össze a kis négyzetecskéket, hogy összeálljon a takaró, Luca ugyanis megszületett 2013. augusztus 10-én. Isten hozott közöttünk!

Kapolcs 2013.

A muveszetekvolgye.hu-n találtam a mottót:

"Újságcikkekből, dokumentumfilmekből és látogatók elbeszéléseiből nem lehet megtudni semmit; csak egyedül lehet megtudni valamit, akkor és ott, egy pillanattal sem előbb, sem később." (Márai Sándor)

Nagyon igaznak érzem, azért mégis leírom, mi hogyan láttuk a Völgyet. A beszámoló prózai, nem lehet átadni a hangulatot; nehéz megfogalmazni, miért szeretjük. Talán az a leghelytállóbb, hogy mindenki azt találja meg itt, amit keres...

Mielőtt elindulunk, kinézem milyen műsorokat szeretnék látni, csinálok fejben egy tervet, hogy azután amikor odaérünk, átadjam magam a spontaneitásnak, és hagyom, hogy magával sodorjon...

Idén először mentünk autóval és nem tömegközlekedéssel, így útba tudtuk ejteni Nagyvázsonyban a Kinizsi-várat.

A tornyot is megmásztuk.

Ezek a képek tetszettek legjobban  a Kápolnában kiállítottak közül.

 Mielőtt bárhova elindultunk volna, Taliándörögdön meg kellett látogatni  a Klastromot. Egyik kedvenc helyünk, hallani lehet a csöndet...

 A Kaláka nyitókoncert után Herczku Ági és Sinha Róbert koncertjét hallgattuk meg. Csodálatos hangja van ennek a lánynak!

A zenés versimpróban Lackfi Jánossal Geszti Péter faragott rímeket, aztán kánonban énekeltük a szerzeményeket. Nagyon pozitív élmény volt az egész, a beszélgetés és a közös éneklés is. 

(A következő két kép a muveszetekvolgye.hu-ról származik.)

Második nap dr. Pap János előadása miatt (Hrabal humoráról) a vége előtt kellett otthagynunk Huzella Pétert, pedig nagyon szeretjük:) , de Hrabalt is...

Este megnéztük a Cilinder udvarban James Joyce: A Bohóc című darabját Váry Károly előadásában. A legmeghatározóbb élményünk volt, a mai napig a hatása alatt vagyunk mindhárman. Csak ajánlani tudom mindenkinek, ha lehetőségetek adódik rá, nézzétek meg! Normális fénykép sem tudott az előadásról készülni, talán nem véletlenül...(Szükség volt a százas papírzsepire...)

A harmadik napot a Király-kő megmászásával indítottuk. Mélységesen sajnálom, hogy tavaly lustaság miatt kihagytam az Erőss Zsolt vezette túrát, idén sajnos már nem tehettük meg vele az utat...Meg is tanultam egy életre, hogyha valamit meg akarok tenni, azt ITT és MOST kell megtennem...Most már kénytelen vagyok leírni, hogy Jó utat, Zsolt!, pedig irreálisan sokáig reménykedtem még...

Este Galkó Balázs versszínháza lepett meg bennünket. Nekem személy szerint az is elég, ha csak beszél, mindegy mit mond, de minden évben valami újat tud mutatni, amin aztán lehet gondolkodni...

A kakastöke pörkölt idén átlényegült csülkös pacallá, mert bár nagyon jó étvágyam van, egyszerűen nem tudok annyit enni, hogy mindent végigkóstoljak. Volt velős pirítós egy Kék-abrosz portán, királyi  kürtőskalács, rántott hús meg babgulyás Bori mami konyháján, sült kolbász és zölddió cukorszirupban, elnyaltunk jó pár nagy adagos csavart gépi fagyit, dinnyéztünk a patak parton, és mivel nagyon meleg volt, elfogyott sok-sok völgybólé, limonádé, gyümölcsfröccs és sör. A fiúk persze pálinkát is kóstoltak...Hoztam magammal a Babina-méhészetből ribizkés mézet, bodzás mézet, erdei mézet meg propoliszos hidratáló krémet, egy üveg zölddiót Baráth Noémitől (mert naggggyon finom), füge- és ribizlilekvárt Farkas Ivett kapolcsikumaiból, törökmogyorót. Egy retro kiállításon megvettem gyerekkorom egyik kedvenc pöttyös könyvét.

A Manó-udvar ki nem maradhat; idén megleptem magam egy csigával, a fiam szerzeménye pedig egy sárkány, amit nagyon irigylek tőle... Ha mással nem csábítanak el, akkor jövőre egy madárra pályázom, és addig nem nyugszom, amíg nem lesz egy saját manóm...Az is menjen be az udvarba, és álljon meg az árusító pult előtt, aki varázslatot akar látni...

Látszik, hogy füstölög?

Jöttünk, mentünk, hevertünk és nézelődtünk, még a patak jéghideg vizébe is beleálltam idén. Esténként csodásan lehűlt az idő, és Taliándörögdön a Napfény-kempingben istenien kialudtuk magunkat. Egy évig töltekezem ebből a három napból és minden évben remélem, hogy legközelebb több időre el tudunk menni...Most már a fiam is meg van fertőzve, úgyhogy jövőre talán tényleg összejön...

Pillanatképek:

Nagyvázsony